Bécsi torna ahogy én láttam…

Bécsi torna ahogy én láttam…

Hétfő korai indulás után megcsodálhattuk a Szigetszentmiklós és környéki közlekedési viszonyokat közelről is. Ezután már elröppent az a pár óra út, amíg Bécsbe értünk. Könnyen megtaláltuk a szállást, míg Piluék intézték a papírokat, bejelentkezést. A szállásunk egy nagyon szép iskolában volt. Egyébként mindegyik intézmény és sportcsarnok, de az egész város nagyon szép és kulturált. Az iskola előtt nagy térrel, játszótérrel és sportpályákkal, padokkal. A közelben 5 bolttal, két perc sétára. Szépséghibát talán csak a szobákat és a zuhanyzót elválasztó kb. 532 lépcsőfok jelentette. Első este a szálláson maradva pizzát vacsoráztunk, berendezkedtünk és átbeszéltük a heti tudnivalókat és szabályokat.
Második nap kezdődtek a mérkőzések is minden csapat számára. A rendezvény központja az ebédek és vacsorák helye a Stadthalle volt. Az étel finom volt és kielégítő mennyiségű.
Az u18 fiúk itt játszották meccseiket is. Az u14 lány csapat innen 15 percre egy egyetemi sportkomplexumban. A nagylányok ellenkező irányban 30-40 percre, az u16 és u14 fiúk a város túloldalán kb. 1 órányi utazásra voltak.
A mi kis csapatunk az első két nap alatt 4 meccset játszott le. Azt kell mondanom igen magas szintű csapatokkal kerültünk egy csoportba. Jó felépítésű és nálunk képzettebbek voltak Német ellenfeleink. Volt jó és nagyon gyenge teljesítmény is a részünkről. A legerősebb csapat ellen játszottunk a legjobban például.
A csoportmeccsek után, bánatunkat bigmac-be és hasonló finomságokba folytottuk a Mcdonald’s-ban.
Az esti vacsora után a Stadthalleban egy hatalmas meglepetés várt rám. A csapattól ajándékba kaptam egy szuper klassz taktikai táblát. Nagyon meglepett és jól esett ez tőlük. Energiát adott a továbbiakra. Emlékezetes és kedves dolog, amit sokáig nem felejtek el. Igazán jó társaságot alkotnak a fiúk.
A különböző korosztályokban a csapatok számától függően is, különböző lebonyolítási rendszerek voltak. Nálunk a csoportelsők és másodikak mentek a HIGH vonalon, a további helyezettek pedig LOW vonalon tovább. Tehát várt még ránk két meccs. Egy harmadik és egy ötödik helyezett ellen.
A csapat ötödik meccsén ahol láthatóan két csalódott csapat ütközött, sajnos Ők érezték meg hamarabb a „vérszagot” és egy döntetlen közeli meccs helyett itt is nagyarányú vereséget szenvedtünk. Szerencsére a srácoknak nem szokása a meccs után túl sokat töprengeni.
Egy feladat maradt hátra, másnap egy olyan teljesítménnyel búcsúzni a tornától, amiért nincs szégyenkeznivalónk. Ugyan látszott, hogy sokadik meccsünk a héten, de sikerült elérni a célunkat. Győzelmet sajnos ezért sem adtak, de emelt fővel távozhattunk.

Pozitívum, hogy nem volt sérülés, nem fogytunk el a torna végére. Kondiban sem, igaz kisebb volt a pálya a szabványnál. Mindenki küzdött igaz a koncentrációval akadtak gondok azért. Próbáltuk felvenni a kesztyűt keménységbe a lehetőségeinkhez mérten. Nem siránkoztunk a kemény játék miatt. Hiányoztak a csapatból, akik most nem tudtak velünk jönni. Örs, Noel, Balázs az idei versenyzőkeretből. Marci sérülése ellenére is velünk tartott, aminek nagyon örültünk.
A mérkőzéseken kívül, mivel messze kellett utaznunk mindennap, sokat láttunk a városból. A tömegközlekedés nagyon jó. Sok érdekességet láthattunk. Bécs mindennapjai részévé válhattunk egy rövid időre.
Szerencsénk volt megnézni jó pár izgalmas meccset. Az u16 fiúk kivételével (akikkel egyszerre játszottunk mindig) megtekintettük minden csapatunk egy meccsét legalább.
Nagy élmény volt mind az u14-es lányok küzdelme, az u18 fiúk győzelmének ünneplése és a kicsik szurkolása a meccs alatt.
Kiemelném még az u18-as lányok extra teljesítményét a Ratiopharm ULM csapata ellen. Szurkolás itt is volt bár a játékosok felének elment a hangja az előző napi drukkolástól, bár ezt annyira nem bántuk  .
Örök élmény marad a Práterben eltöltött pár óra. Elsőre talán fel sem fogtuk mekkora is ez a vidámpark telis-tele remek játékokkal. Szellemvasúttal melegítettek a srácok. Nem voltak félősek ezután sem, extrém hullámvasutakra váltották egymás után a belépőket. Dohar Pilu is kedvet kapott, de szerintem ezt később megbánta. „Más ember lett” mióta leszállt a hullámvasútról A Gokart pályán vérre menő ütközetek zajlottak, rengeteg nevetéssel persze.
Összességében nagyon jó tapasztalatokkal és sok-sok élménnyel gazdagodtunk az egy hét alatt. Az időjárás is végig gyönyörű volt.
Köszönjük az egyesületnek és a szülőknek a lehetőséget, hogy ott lehettünk. Dohar Pilunak a szervezést. Köszönjük Béres Peer Istvánnak, hogy eljött velünk ismeretlenül is. Igazán jó embert ismerhettünk meg személyében.
Mind az edzők, mind a gyerekek együtt remek társaságot alkottak.
(Nagy László)